ROHíROK
A rohírok (S. "a lovasurak") zavaros eredetű, Rohanban elő északi emberek. Cirion, Gondor helytartója kérésére telepedtek le Rohanban (akkor Calenardhon), Hk. 2510 körül. A földet a keletlakó belkótok elleni segítségért cserébe kapták.
Hk. 1977-2510-ig a rohírok ősei-akiket akkor még éotheodoknak hívtak- az Anduin északi völgyében éltek. A Hk. 1857-1977-ig terjedő időszakban az északi emberek még délebbre éltek az anduin völgyében: a Régi Gázló és Nősziromföld között (S. "Loeg Ningloren"). Hk. 1857-ig pedig Rhovanion éothraimjainak nevezték őket, és ekkor a Bakacsinerdőtől délre és keletre éltek.
A rohírok "Lovasvégnek" hívják országukat.
Átlagostól a zömökig és erősig terjed a felépítésük. A férfiak átlagosan 85, a nők 58 kg súlyúak. A férfiaknak erős arcszőrzetük nő. Szőke hajúak, világos bőrűek és kék szemüek. Átlagos az állóképességük, de lovagolni addig képesek, ameddig csak a lovaik bírják, és persze ameddig ébren tudnak maradni.A férfiak átlagosan 185, a nők 165 cm magasak. Élettartamuk 60-85 év.
Vászon- és/vagy gyapjúing, közepes hosszúságú nadrág és lábszárvédő. A rendszerint láncinget és népük jelképét, fehét lovat zöld mezőn ábrázoló pajzsot hordanak.
Pásztorok és csikósok, ezért az év nagy részét félig-meddig állandó táborokban töltik, amelyeket a legeltetési területek környékén építenek. Télire visszatérnek állandó otthonukba. Néhányan kertészkednek vagy földet művelnek. A rohírok többsége egyben kiváló vadász és halász is.
Monogámok. Gyakorlatiasak, szókimondóak és néha nyersek, némiképp hangosak is. Élvezik az Éneklést, az ünnepeket, a fizikai játékokat és az ütközeteket. Rohírul beszélnek: ez a régi rhovanioni eothrik nyelv leszármazottja. többségük beszél nyugoriul és egy kicsit dúnul is. A rohírok utálják a dúnföldieket, a fanyűvőket pedig alacsonyabb rendű lényeknek tartják. Ősidők óta gyűlölik az orkokat, vargokat, keletlakókat és sárkányokat.
Fegyverzetük: hosszú kard,tőr, lándzsa,visszacsapó íj.