HUORNOK

A huorn fa jellegű élőlény. Az entek fennhatósága alá tartozó erdőkben él. Jobban hasonlítanak a fákhoz, mint az entek - és valóban, a huornok ténylegesen fák, akik felébredtek hosszú, növényi álmukból vagy esetleg entek, akik álomba szenderültek.

Azok a huornok, akik a homály hatása alá kerültek ellenségesen viselkednek a kelvákkal ("a menekülésre képes élőlényekkel") szemben, és fülledt, nyomasztó légkört teremtenek ha valaki (vagy valami) az ágaik alatt lépdel. A Sötét Úrtól független huornok madárdaltól hangos, napsugaraktól átjárt, szellős tisztásokkal tarkított erdőkben élnek. Mindkét oldalhoz tartozó (a jó és a gonosz) huornok hajlandóak harcolni ellenségeik ellen egy ent irányítása alatt. Legtöbbjük beszéli az ent nyelvet és megérti a nyugorit.

Trufa szavai Tolkien A két torony című könyvéből tovább gazdagítják ismereteinket a huornok természetével kapcsolatban. "Szilszakáll nem sokat mondott róluk, de én azt hiszem, ezek olyan entek, akik már majdnem fává lettek, vagy legalábbis ránézvést azok. Ott állnak az erdőben vagy az erdőszélen, itt is, ott is, némán, és elnéznek a fák fölött; de azt hiszem, a legsötétebb völgyekben is százával és százával élnek...

- Rettentő erő rejtözik bennük, s úgy látszik, képesek homályba burkolózni; ha a helyüket változtatják, alig lehet észrevenni. Pedig megteszik. Az ember csak áll, fölnéz az égre, vagy a szél susogását hallgatja, aztán egyszerre azon találja magát, hogy az erdő közepén van, csupa hatalmas, tapogatózó fa veszi körül. Még hangjuk is van, az entekkel tudnak beszélni ... de már bogarasak és vadak. Veszedelmesek."

 

ENTEK, ONODRIMOK

A természetes fajok közül az entek a legerősebbek és legnagyobbak. Végtagjaik különösen kemények, és ha feldühítik őket, még a követ és az acélt is megrepesztik, bár ez a nem mindennapi látvány ritkán fordul elő. Ha egy ent haragszik, mindenkinek, aki látja, mentődobást kell dobnia 10. szintű félelemvarázs ellen. Aki 1-50-nel rontja el, az elmenekül, aki többel, az rémületében  megdermed. Az entek bármely, a kezük ügyébe eső tárgyat ugyanúgy elhajíthatnak, mint egy óriás, de nagyobb erejük miatt 110 TB-vel. Az entek bőze különösen kemény, mindennel szemben ellenálló, az erős fejszecsapásokat kivéve. Éppen ezért az ütőfegyverek és a nyilak csak fele sebzést okoznak, és legalább `E' kritikust kell dobni ahhoz, hogy egyáltalán -10-zel használhassuk a Fizikai Kritikusok Nagy Lények Számára KT-10 (239.0.) táblázatot. A lángoló fegyverek és a tűz ugyanúgy hat rájuk, mint bármely közönséges teremtményre.

Bár a beszélő lények legöregebbjei, egészen a tündék eljöveteléig szunnyadtak. A tündék tanították meg őket beszélni és mozogni. Az entek az erdő pásztorai, és általában hasonlítanak egy bizonyos fajta fára. Így nagy különbségek lehetnek a kinézetük és a méretük között. Szelíd természetűek és nem túl gyors észjárásúak, ezért hacsak nem hihetetlenül dühösek - sohasem sietnek el semmit.

Az entek száma folyamatosan csökken, részben azért, mert fáradtságukban, feledékenységükben illetve keserűségükben sokan visszasüppednek szunnyadó, faszerű alakjukba. A hanyatlás másik oka az entasszonyok eltűnése, akik az évek hosszú sora alatt elváltak párjuktól, és lassan kivesztek a történelem lapjairól.

 

ORIÁS SASOK

Az óriás sasok az északi hegyekben - bizonyos típusú sárkányokat nem számítva - a levegő abszolút urai. A sasok a legnagyobb madarak, és sokan úgy hiszik, hogy isteni teremtmények: az első tündék, az eldák például azt mondták, hogy Manwé, a valák ura gondolatainak megtestesülései. Valóban méltónak tűnnek az imádatra. Lelkükben rettenthetetlenek, és sohasem gonoszak. Egészen addig a világfa tetején éltek, amíg Manwé meg nem parancsolta nekik, hogy fészkeiket azontúl Középfölde legmagasabb hegycsúcsaira és kőszirtjeire építsék, és hogy tartsák a szemüket az alattuk elterülő világon, jelentsék neki, amit láttak vagy hallottak. Az ősi szárnyas hírnökök jóval nagyobb méretűek voltak, mint harmadkori leszármazottaik: Thorondornak, a sasok első királyának például 55 méter volt a szárny fesztávolsága!

A sasok az Első kor zűrzavarában is hűségesen szolgálták az eldákat. Amikor Beleriandot elnyelte a tenger, nyugatra repültek. Néhányan a Ködhegységben telepedtek le (akkor a nem túl vendégszerető orkok otthona volt), néhányan pedig a Szürkehegységben, ahol sárkányok aludták álmukat, párzottak, aztán tovább szundikáltak. A havas hegycsúcsokon a szörnyetegekkel folytatott küzdelem megélesítette a sasok karmait, A Harmadkor későbbi szakaszában a törpök, a tündék, a hobbitok, a mágusok és az emberek gyakran szorultak a segítségükre. Ha a sasok úgy döntöttek, hogy együtt működnek, a segélykérők sohasem csalódtak.

A Középföldén élő óriás sasok királyi madarak. Fenségesek, gyorsak, büszkék és soha nem adnak kegyelmet az ellenségeiknek vagy zsákmányuknak. Ha valaki az ellenségük, és a karmuk közé kerül, akár be is hunyhatja a szemét és készülhet az örökkévalóságra. Erővel nehéz legyőzni őket, mert komoly természetes fegyvereik vannak: horgas csőrük és satuszert3, négyujjú karmaik, melyekkel a megragadott ellenfelet összezúzhatják vagy Felnyársalhatják. A sasok szeme viszonylagosan nagyobb, mint az emberé, és a többi madárral ellentétben az ő retinájukon sűrűn helyezkednek el a különösen pontos színérzékelő receptorok, így csodálatos a szín megkülönböztető képességük. Egy a levegőben lebegő sas nyolcszor olyan jól látja egy táj részleteit, mint egy ember. Például a sasok ura holdfénynél még egy kilométerről is észrevesz egy fedezéket kereső nyulat! A pontosság csúcsaként a sasok szeme nemcsak előre, hanem oldalt is néz, így fantasztikus fokú a perifériális látásuk. Sötétben is alig veszítenek látásuk tisztaságából.

A sasok fantasztikus természetes adottságai értékes szövetségessé teszik őket a csatákban. Habár uralkodó természetűek és érzelemmentesek, szűkszavúak, racionálisak és nehéz őket félrevezetni. A sárkányokkal ellentétben, akiknek (egyedenként) nagyobb a pusztító erejük, az óriás sasok rajokban támadnak: bölcsességük és tudásuk miatt, szinte minden gonosz erő ellen sikerrel vehetik fel a küzdelmet. Nem avatkoznak be túl gyakran a világ folyásába, de ha mégis, akkor komolyan, és hatásosan teszik.

 

MEARÁK

A rohírok legjobb paripái mearák. A szőke hajú lovas nemzet tagjai szinte bálványozzák őket. A meara sokkal intelligensebb, gyorsabb és kitartóbb mint bármilyen más ló. Éppen ezért ideális csatalóvá nevelhető, ha sikerül egyet megszerezni. Egyetlen rohír sem ad el ilyen paripát, és nem is hagyja szó nélkül, ha lát egyet, amelyen nem rohír nemes ül.

 

 

   
   

 

vissza